Satine McGregor

Tárgy: Satine McGregor Pént. 24 Aug. 2007 - 20:12

Név: Satine R. McGregor
Születés helye és ideje: Skócia, 1990. november 29.
Kor: 16
Neme: nő

Életrajz:
November 29. napján, egy esős éjjelen csecsemősírástól volt hangos a McGregor-ház. Erin McGregor világra hozta negyedik gyermekét, a kis Satine-t. Az első leány a sorban, s az első, aki örökölte édesanyja képességét, azaz boszorkány mivoltát.
Mikor Erin megismerte későbbi férjét, Theodort, bevallotta neki, hogy miféle családból szármrazik, és hogy ennek tetejében még boszorkány is. A férfi nehezen dolgozta ezt fel. Erin nagy áldozatot hozott, mikor a szerelem javára döntött; felhagyott a mágiával, s tudását a gyógynövények területére korlátozta.
Teltek az évek, és a kis Satine mágnesként vonzotta a különösebbnél különösebb dolgokat. A misztikus események sorozata természetesen felkeltette a város figyelmét, s olyannyira elhatalmasodott a család fölött, hogy a szülők kénytelen-kelletlen elvitték egy időre lányukat Victorhoz, a kétes jellemű anyai nagybácsihoz.
Victor Pryde, a negyvenes éveit taposó varázsló, és két gyermeke (Norton és Gail) szerényebb körülmények közt élt, mint testvére, ezért is vállalta el némi fizetség fejében unokahúga elszállásolását.
Satine az első kényelmetlen hetek után kezdte magát igazán jól érezni. Testvéreit nagyon szerette, ám most három varázslóval élhetett együtt, mi több, még egy nővért is kapott Gail személyében. Victor sosem vallotta volna be, de ő is élvezte a lány társaságát.
Ilyen idilli körülmények közt telt el 2 év, s Satine már a 15-öt is betöltötte.
Ám történt egyszer, hogy a "kis család" látogatást tett a bizonyos körökben mély tiszteletnek örvendő Omen-kúrián. Nem részesültek kellemes fogadtatásban, habár a lánynak fogalma sem volt róla, hogy miért is tették tiszteletüket azon a förtelmesen sznob és heveny örömökkel szolgáló helyen. Nem, Victor nem kötötte azt sem az ő, sem a gyerekei orrára.
Attól a naptól kezdve minden megváltozott. Victor kapkodó lett és ideges; egy ízben pálcát rántott Norton fiára, mikor az kávéval kínálta. Hosszú órákra bezárkózott dolgozószobájába, vagy halkan maga előtt motyogva járkált a házban. Teljesen kifordult magából.
Satine nem tudta mire vélni bácsikája ilyen jellegű változását, de abban biztos volt, hogy hogy az Omen családnak köze van a dologhoz.
Többször kísérelt meg levelet küldeni az Omenek legifjabb tagjának, Gregorynak, de válaszul csak rontásokat harsogó tekercseket, vagy csalánport tartalmazó borítékokat kapott.
Satine természetesen sokszor látogatott haza is. Egy ilyen alkalommal kapott édesanyja egy zaklatott kézírással firkantott, könnycseppektől elmosódott levelet, miszerint bátyja, Victor egész egyszerűen eltűnt. (Satine ekkor már 16 éves volt!)
"Az utóbbi időkben nagyon sokszor kimaradt éjszakára, vagy akár több napra is. De hogy ilyen sokáig ne hallasson magáról! Hiába, ez nem rá vall..." - hangzott Norton és Gail beszámolója. MIvel ők már nagykorúnak számítottak, ezért nem volt szükségük felügyeletre, de az aggodalom megviselte mindkettőjüket.
Satine ezekben az időkben már 3. évét töltötte a Bűbájcsapda Mágusakadémia falai között, s ekkor történt először, hogy levelet kapott Greg Omentől. Nem sokra rá megérkezett a levélben már beígért csomag is;egy titokzatos, több száz éves múltat felölelő ezüstszelence...

Greg levele:
McGregor,
Hidd el, nem szívesen fordulok hozzád, de igazán nem maradt más választásom. Csak te segíthetsz rajtam. Joggal kérdezhetnéd persze, hogy miért is segítenél, hiszen talán ki sem érdemeltem. De nem! Te a lelked mélyén igenis kedvelsz engem, még ha nem is vallod be magadnak. ~Mi ez a merő nyál?~ Éppen ezért nem hagyod, hogy az életem forogjon kockán.
A következőkről van szó: a Minisztérium kapott egy fülest, hogy a nagy múltú Omen ház mély és sötét titkokat rejteget falai mögött. Ez természetesen aljas rágalom, mindenesetre merem venni a bátorságot, hogy elküldjem neked heteken belül kedves Montgomerymmel a személyes holmimat. Csak pár apróságról van szó, amit bizonyos ideig gondodra bízok.
Remélem, megérted a tettem súlyát, s nem teszel olyat, amit később megbánnál. Hát még én! Egyszersmind nemsokára érkezik hozzád egy kis küldemény, de te rejtsd el a bámész szemek elől! Ne hívd fel a figyelmet magadra!
Szívélyes üdvözlettel: Gregory Omen
Ui.: A legközelebbi levelemben megírom a következő teendőidet!

Szelence leírása:
Egy aprólékosan megmunkált, ékkövekkel ízlésesen kirakott ezüstszelence. Nem volt egy nagy darab - egy mély zsebbe tökéletesen elfért. Aprócska lábakon állt, az oldala végig díszes, ismeretlen jelekkel televésve. A fedélen a jól ismert farkas címer, körülötte csillogó ametiszt és jáspis berakásokkal. Összességében véve nagyon csinos kis doboz.

Jellem:
Nem afféle bajkeverő típus, ám valahogy természete mégis vonzza azt. Nagyon hamar kikel magából, s meggondolatlanul cselekszik. Nem valami türelmes...
Ha eljön a tettek ideje - vonakodva bár-, de határozottan helyt áll.
Nem mondhatni, hogy pozitív irányba fejlődött volna jelleme Victor bácsikája példájára, de önérzete szigorúan tartja azokat a bizonyos határokat.
Főbb tulajdonságai közé tartozik még, hogy: kitartó, éleseszű, büszke, gyanakvó és szétszórt. Persze gúnyos stílusáért igazán nem hibáztathatja senki...

Különleges ismertetőjel:
Vörös haja és fehér bőre már jó messziről felismerhető!

Egészségi állapot/ betegségek:
Gyakran kezd vad sajgásba jobb térde, de Satine ezt mindig az időjárásnak tudja be (leszámítva, hogy még egyszer sem fordult elő, hogy sikeresen megjósolta volna az időjárás változásait... ). Ettől eltekintve egészségesnek nyilvánítható.

Külső:
Satine csekély 160 cm-ével igazán nem mondható magasnak, formás idomai viszont arányosan viszonyulnak méreteihez.
Mélyvörös haját általában hagyja lazán vállára omlani.
Zavarbaejtően acélkék szemei fürkészőn pásztázzák a környezetet, vagy révednek el olykor-olykor némelyik kalandos életű diáktársán.
Öltözéke változó éppúgy, mint kedélye.
Sápatag, fehér bőrszínét - ne váljék becsületére -, de nem egyszer haszálta oktalan tanárok megtévesztésére különböző engedmények kiharcolásáért. ("Jaj, kedvesem, biztosan jól vagy? Olyan sápadtnak tűnsz... Menj szépen haza, és aludd ki magad!")

Képesség:
Különleges ereje van a növények felett. Érintése az említett életformán szinte katalizátorként hat; felgyorsítja a növekedési folyamatokat, életet lehel maga köré. Idővel irányítani is képes ezt a tulajdonságát, sőt ő maga is egyfajta "erőforrássá" válik.

Megjegyzés:
//Még kitöltésre vár!//

Próbajáték:
*Késő éjjel volt, ráadásul rég nem látott vihar tombolt a nyugodt, kis glasgowi birtokon. A villámok félpercenként hasították keresztbe a sötét eget, bevilágítva ezzel az egész környéket. Az eső meg szakadt, szakadt, mintha csak dézsából öntenék.
A McGregor-ház lakói már mind nyugovóra tértek - ám egyikük sem tudott aludni. Satine McGregor egyre csak hánykolódott ágyában.*
~ Képtelenség aludni ilyen hangzavarban... biztos kicsavarta már a vihar az összes gyönyörű fát az udvarból... hogy én mennyire utálom ezt... ~
*Gondolataiból egyszercsak a földszintről felszűrődő éles kopogtatás zökkentette ki. Hamar felpattant fektéből, s ahogy volt - mezítláb, hálóingben - leosont a hang forrásának színhelyére. Már épp a legutolsó lépcsőfokra lépett, mikor egy hatalmas villám drámaian megvilágította az ajtóban álló, csuromvizes férfi alakját. A lányba még a szó is belefagyott. Ám ijedtsége alaptalannak bizonyult; a férfi - akit időközben beinvitált a ház ura - ugyanis a saját nagybátyja volt.*
- Victor! Édes fivérem! *A kiáltás az édesanyja szájából hangzott, s a következő pillanatban a két testvér már egymást ölelte, ügyet sem vetve az ázott, piszkos ruhákra. Pár perccel később már az egész család az 'előkerült' nagybácsi nyakában lógott, hálát adva az égnek, hogy épségben visszakapták őt.

Ebben a pillanatban velőt rázó csörgés risztotta fel Satine-t.

Az ablakon beeső reggeli napfényt megtörte az üveg, s most száz színben tündökölt a falra vetülve. A madarak egymást túllicitálva zengték dallamukat, s a konyhából áradó édes illatok egyszerűen mesébeillő hangulatot teremtettek a házban. Ám a szoba lakója letörten ült ágyában, s minden erejével az álombeli képek foszlányait próbálta felidézni.*

~ Csak álmodtam az egészet... csak álom volt ~
* A lány szomorúan letörölte arcáról a legördülő könnycseppet, majd mély sóhaj kíséretében belevágott az új napba...*

Tárgy: Re: Satine McGregor Pént. 24 Aug. 2007 - 21:41

*itt is összevonja szemöldökét* - Kedves Miss McGregor... Az előtörténetét elfogadom, kezdőtőkéje +999 sarló. Hölgyeim és Uraim, az eddigi legtökéletesebb előtörténet!

» Satine McGregor