Könyvtár

*Vizuális beállítottságának köszönhetően hamar megjelenik lelki szemei előtt a kép, ahogy Morgenstein professzor viaskodik a pongyolával, meg az esernyővel...*
- Igen, bár én előbb elhinném, hogy Mimoso rugott ki a hámból. Talán Lexfise-szel mulatozgatott; ő elég fiatal és lendületes lenne ehhez.
*A nevetgélés szörnyű hirtelenséggel válik jeges rémületté Holdsápban és benne. Ezek szerint a lány valóban elfeledkezett az esti égen ezüstösen ragyogó Holdról. És ez a kis feledékenység az ő esetében nagyon veszélyes lehet...
Satine követi tekintetével barátnője kétségbeesett lépéseit. Fájdalmas belátnia, de ez nem az a pillanat, amikor ajánlatos lenne utána szaladni.*
- Öhm, tudod, mostanában gyakran tör rá a rosszullét... *Motyogja oda Aliciának, majd próbál úgy tenni, mintha mi sem történt volna. Maga elé húzza a saját, és Holdsáp jóslástan háziját, és megpróbálja kitölteni az összetett táblázat hiányos rublikáit. Ez elég nehéz feladatnak bizonyul, hisz gondolatai folyton Holdsáp átalakuló lényéhez vándorolnak. Tudja, hogy ezekben a percekben a lány kimondhatatlan kínokat él át, átalakul a teste, a józanságát javarészt elveszíti, és mostanra talán a Rengeteg mélyén kaparja kínjában a fák törzsét... vagy saját bőrét...*

-Mimoso és Lixfise? Elképzelhető... *nevet ő is, miközben hatalmas fantáziájával ő is alkot egy képsort, amint a két tanárnő kacarászva, dőlöngözve halad a toronyba vezető lépcsősoron... Vidám hangulata Holdsáp hirtelen elszaladására rögtön alábbhagy, aggódó arccal néz a lány után*
-Rosszullét? Ugye nem vészes?.... *szakítja el tekintetét a Holdsáp után rég becsapódott ajtóról* Látta már gyógyító? Csak nem komoly baj... *motyogja inkább saját maga megnyugtatására. Mélázva kibámul az ablakon*
~Milyen szép ez a telihold... csillagfényes éjszaka... mindigis ki akartam próbálni, hogy milyen lehet teliholdkor röpködni... Talán ha sikerülne eljutnom a legközelebbi Walpurgis-éji rendezvényre, esetleg kipróbálhatnám...~
*halk sóhaj kíséretében gondolatban félretolja szép álmait, és visszafordul a mágiatörténet-könyvhöz. Erőtlenül fellapozza a tartalomban kinézett százhuszonharmadik oldalt, és ujjaival az asztalon dobolva nekilát az olvasásnak. Az első bekezdés után egy pillanatra megáll, hogy kihalássza fekete-arany csíkos, kissé megviselt pennáját és egy darab pergamendarabot. Elegánsan kinyitja a tintatartó fedelét, megmártja a lúdtoll pennát - amely inkább a szürke és a fakóarany színeket viseli, ugyanis sajnos elmúlt már annak fénykora -, és írni kezdi a dolgozatot, amelyet már másnap le kellene adnia...*

*Szemei felületesen siklanak a könyv egyik értelmetlennek tűnő soráról a másikra. A koncentrálás legkisebb jele nélkül böngészi az unalmas olvasmányt, de egyre inkább elsötétedik a hangulata. Mikor már végképp nem bírja tovább, halkan bepakolja holmijait (és Holdsápéit is) a táskájába, majd azt vállára vetve Aliciához hajol.*
- Figyelj, Al, én elkészültem a leckével. Most megyek. Neked meg kitartást *küld egy bíztató mosolyt a lány felé, és már el is tűnik a könyvtár nehéz ajtaja mögött.*

*felpillant a dolgozatból*
-Köszi. Persze, menj. Szija. *búcsúzó mosolyt küld a lány felé*
-És üzenem Holdsápnak, hogy gyógyuljon meg hamar! *kiált Satine után, reménykedve, hogy ezt meg is hallotta, ugyanebben a pillanatban ugyanis becsapódott a lány mögött az ajtó. Minden fegyelmét és kitartását latba vetve visszafordul a házidolgozat felé. Pennája végét idegesen rágva végigfutja eddig leírt sorait*
...az első sírok körülbelül 90 ezer évvel ezelőtt jelentek meg. Az elföldeléskor gyakran állatok, tárgyak maradványait is elhelyezték a tetem közelében... az izraeli Qafzehben egy - valószínűleg a pálca egyik elődjének tekinthető - jelekkel díszített fabottal együtt eltemetett gyermek maradványait tárták fel... a holttest mellett talált tárgy ma az Izraeli Mágikus Művészetek Múzeumában tekinthető meg....
*kicsúszik a kezéből a penna. Most érzékeli igazán, hogy milyen álmos. Erőtlenül pislog az előtte fekvő pergamenre* ~Mi is következik ezután?~ *közelebb húzza a könyvet, és fáradtságtól szúró szemeit a lap közepére irányítja. Hunyorítva veszi ki a következő sorokat*
Irakban, a Zagrosz-hegységben egy temetkezési helyen talált növény-elemzés különböző gyógynövények jelenlétét bizonyítja. E fajok ma is ismertek Irakban, és némelyiküket gyógyításra is használják.
*tenyerébe temeti az arcát. Utolsó csepp erejével küzd a fáradtság ellen* ~Ezt majd leírom ebédszünetben. Nem jó, mágiatörténet ebéd előtt van... Reggel hamar fel kell kelnem.~ *határozza el magában, és becsapja a könyv fedelét. A házidolgozatot összecsavarja, és táskájába süllyeszti. Vállára veti táskáját, és kézbe veszi a kivett könyvet. Elfújja az asztalán pislákoló gyertyaszálat, és hatalmas ásítások közepette kicsoszog a folyosóra*

*halkan becsukja maga mögött az ajtót, és egy pillanatra az ajtónak veti a hátát. Az ebédre igyekvő diákok zajos forgatagának hangja halkan beszűrődik a terembe. Mérgesen hunyorít. Ezentúl már az ebédszünetekben is könyvtárba fog járni?....
Fogcsikorgatva indul el a tegnap is igénybevett asztalka felé, és levágja rá a táskáját*
-Üdvözöllek a könyvtár törzsvendégeinek klubjában. *morogja magának, és fáradt sóhajjal végigfuttatja tekintetét egy polcsoron, hogy pár perc keresgélés után ráakadjon a szükséges könyvre. Visszatér az asztalkához, előveszi a befejezetlen dolgozatot, és pennát-tintát elővéve nekilát a befejezésének*

*jóslástankönyve fölött nagy ívben elbámulva mélázik. A poros könyvtárablak alapos tisztításra szoruló üvegén keresztül a messzi tájat, a Bűbájcsapda Mágusakadémia hatalmas birtokát fixírozza. Az eget egyenletesen borító felhők közül egyszerre kibukkan a fénylő aranykorong, és csillogó napsugár söpör végig az őszi bús tájon...
Pennájával feszülten kopog az asztalon, és visszairányítja tekintetét a tankönyvre. Akármennyire koncentrál a régi, megsárgult lapokra, a betűk összefolynak szeme előtt, az üveggömb használatát taglaló sorokon anélkül fut végig a szeme, hogy bármit is felfogna a leírtakból... Sóhajtva behajtja a könyv fedelét, és táskájának mélyére süllyeszti. Hangos csikorgással kitolja a székét, vállára veti a táskáját, és az ablakhoz lép. A nap újra a felhők mögé bújt, és erős szél tépi a Ringalem Rengeteg fáit. Egy szürkés színű bagoly erőtlenül próbál eljutni a bagolyházig, de a szél ide-oda dobálja... A lány kinyitja az ablakot, és óvatosan elkapja a madarat. Lesimítja az állat felborzolt tollait, amiért hálás ujj-csipegetést kap. Megfordul, és a bagollyal a vállán halkan kisurran a folyosóra*

*Már egy jó ideje ül a könyvtárban, hogy legalább egy kicsit előre tanuljon, de most már kezd elege lenni. Az állatok szimbolikájával valahogy sehogy sem boldogul*~Ha találkozom valakivel, aki érti ezt a tantárgyat, egy prcig ülök az északi torony párkányán~*Gondolja, de tudja, hogy úgy sem komolyan. Inkább becsukja a könyveit és kilép a folyosóra*

Tárgy: Re: Könyvtár Vas. 4 Nov. 2007 - 22:15

*Belép és a könyvtáros elé lép*Szükségem lenne a legrégebbi könyvre az iskola történetével kapcsolatban
-Sajnos a XV. század előtti könyvek mind zárolva vannak.*Hangzik az unott válasz*
-Akkor azokat megnézném.
-Ott vannak leghátul.*Válaszolja a könyvtáros, majd visszatér eddigi dolgához*
~Köszönöm az óriási segítséget~*Elsétál a terem végébe, találomra kiválaszt egy könyvet és leül az egyik asztalhoz*

Tárgy: Re: Könyvtár Vas. 4 Nov. 2007 - 22:21

*Daniel sarkában belép a könyvtárba, és amíg az Mr. Weckerrel egyezkedik, kabátját és sálját az egyik szék támlájára dobja, majd maga is helyet foglal. Pár perc múlva a fiú is megérkezik az asztalhoz. Alicia feláll, és dudorászva keresgélni kezd valamiféle olvasmányt a Gilisztaűző varádics nevű növénnyel kapcsolatban. Végül egy enciklopédiára esik a választása, amellyel a kezében visszatér az asztalhoz*
-Hm, mit olvasol? *mutat Daniel könyvére, miközben lehuppan az asztalkához és fellapozza az Ezer gyógyfű és -növény című vaskos kötet tertalomjegyzékét.*

Tárgy: Re: Könyvtár Hétf. 5 Nov. 2007 - 21:49

Gondoltam, most már nem ártana többet megtudni erről a faragásdologról. Majd később megpróbálok kihozni valamit abból az állatszimbolika-házi dolgozatnak nevezett halandzsából

Tárgy: Re: Könyvtár Hétf. 5 Nov. 2007 - 22:15

*meglepetten felpillant a Legismertebb gyógynövényeink - kalauz a gyógyítás ősi módszereiben című fejezetből*
-De mit akarsz kezdeni a faragással? Megnézni még párszor? Mert többet igazán nem tudunk csinálni vele, ezt te is tudod... *csóválja a fejét*
-De hogyha ennyire akarod... végülis nekem egyáltalán nem sürgős a gyógynövénytan házi... *áll rá az ügyre. Tőle egyáltalán nem meglepő módon az Omen-ládikával induló történetet mindenképpen fontosabbnak tartja egy egyszerű gyógynövénytan házi dolgozatnál. Általában minden egyszerű napon, unalmas órán, amikor a tanár magyarázata nem tölti ki agyának minden sejtjét, és úgy érzi, hogy a tanár magyarázata felületes dolog ahhoz, hogy oda kelljen rá figyelnie, olyankor újra és újra felidézi gondolataiban a legizgalmasabb részeket élményeiből...
Becsukja az enciklopédia fedelét, és elégedett sóhajjal hátradől a székén. Azért nem olyan unalmas már itt az élet, mint egy-két évvel ezelőtt... Kinyújtózkodik, majd kitolja a székét maga alól. A vaskos könyvet fürgén visszaviszi a helyére, és visszahuppan székére, hogy ujjaival az asztalon dobolva sürgesse a fiút*

Tárgy: Re: Könyvtár Hétf. 5 Nov. 2007 - 22:20

Miért ne tudnánk? Ha Satine megtudja, már lépni is tudunk. Meg Mimoso-t is értesíteni kéne...ebben mindenesetre nincs semmi*Csukja be a könyvet*1415-ben nevezték ki azt az igazgatót, aki a legtovább tanított, annál korábban nem találtam semmit. Az erről szóló könyveket elzárolták, fogalmam sincs, miért*Sóhajt*Azt sem tudom, mikor építették

Tárgy: Re: Könyvtár Hétf. 5 Nov. 2007 - 22:51

-Tényleg? Ezt a könyvet majd én is kiveszem. Semmit nem tudok az iskolám történetéből, szégyenszemre... *jegyzi meg pajkos mosollyal. Halk sóhajjal feláll, nekidől a legközelebbi könyvespolcnak és onnan folytatja a társalgást*
-Végülis lehet hogy igazad van... *rázza a fejét pár perc gondolkodás után* De akkor most már ne papolj a 15. századi igazgatóról, hanem kapd össze magad és induljunk. Már amúgy is késő van, és fogadni mernék, hogy Wecks pár percen belül minden kegyelem nélkül kiteszi innen a szűrünket... *magyarázza. Közben odalép a székéhez, nyakába kanyarintja sálát és karjára dobja kabátkáját*
-Én már kimegyek a folyosóra. Ha visszavitted a könyved, gyere. Siess, kint várok!... *köszön el ilyenmódon Danieltől, majd elhagyja a termet*

Tárgy: Re: Könyvtár Hétf. 5 Nov. 2007 - 22:54

~Na jó, ezzel se viszem majd sokra~*Azzal a helyére teszi a könyvet és kisiet a folyosóra*

Tárgy: Re: Könyvtár Szomb. 10 Nov. 2007 - 15:09

*az egyik asztalnál hatalmas könvykupac tornyosul, a könyvhalom alatt valahol egy diáklány körmöl gőzerővel. Ez a lány bizony Holdsáp, és azon van, hogy minél gyorsabban megírja a hétvégére feladott házi feladatot, így holnap ráér majd elutazni. Bár még nem biztos, de régóta terezgeti, hogy meglátogatja George-ot, akárhol is legyen, megtalálja. Egy pillanatra abbahagyja az írást, rövid vörösbegy gyorskörmölőjét visszaejti tintatartójába, ő pedig hátradől a székén. Fejét a plafon felé fordítja nagyot sóhajt, arcát egy pillanatra kezei rejtekébe bujtatja, hosszú tincsei fáradtan lelógnak egészen a szék támlájának aljáig és egy kicsit még tovább.*
~Rémes ez így, szombaton tanulni~ *sóhajt még egyet, majd eszébe juttatva a célt visszahajol, hogy folytassa a Bűbájtan házidolgozatát.*

Tárgy: Re: Könyvtár Szomb. 10 Nov. 2007 - 16:38

És kész!*csapja be az utolsó előtte álldogáló könyvet. Az önfeledt ünneplést a többi diák csüssögése éljenzi csupán. Holdsáp kicsit elszégyelli magát a hangoskodás miatt, de ez nem tart sokáig. Elnézést kér, amiért újabb csüssögést kap, majd feláll és szélvész módjára kiviharzik a könyvtárból.*

Tárgy: Re: Könyvtár Csüt. 29 Nov. 2007 - 22:56

*Csöndes magányában üldögél a könyvtár egy rejtett zugában, egészen belemerülve az asztronómia feladatokba. Már jópár órája itt gubbaszt, és ezalatt számára a külvilág megszűnt létezni. Későre jár, egészen besötétedett - persze ez nem bír mostanában olyan nagy jelentőséggel, hisz télidő lévén, korán sötétedik -, fáklyák és mécsesek szolgáltatják a fényt a termekben és folyosókon. Az ablakokat bezárták és bonyolult bűbájokkal szigetelték is. A mai éjjel nagony hidegnek ígérkezik...
Ám Satine ezzel mit sem törődik. Épp csak akkor kapja fel tekintetét a pergamenről, mikor a könyvtáros dühösen az asztalára csap, és egy pálcaintéssel kitárja az ablaktáblákat. A lány csak értetlenül néz hol a paprikapiros arcú férfira, hol a fagyos levegőt okádó ablakra. Mi ütött ebbe a bolondba? Most akar szellőztetni??
Dehogy. A könyvtáros bosszankodásának tárgya ugyanis (a hidegfuvallatok ellenére) békésen gubbaszt a párkányon, egészen beleolvadva az éj sötétjébe, mintha csak egy kedves beinvitálásra várna.*
- ACCOLON! Elnézést, uram, azt hiszem... mindegy, már megyek is.
*Azzal Sat becsapja az asztronómia szakkönyvét, jegyzeteit hanyagul a táskájába tömködi, és már rohan is a baglya után. A madár - ahogy a vörös ciklonban felismerte gazdáját - engedelmesen a lány vállára suhan, hogy immáron együtt hagyhassák főni a saját levében a goromba iskolai alkalmazottat.*

Tárgy: Re: Könyvtár Szomb. 1 Dec. 2007 - 18:54

*Becsukja a könyvet, amit már reggel óta olvas, hogy kinézzen belőle valamit*~Emiatt az állatszimbolika miatt fogok egyszer kórházba kerülni~*Gondolja, bár a dolgozatot, ami miatt eddig panaszkodott, már megírta, ez most egy másik. Mindenki láthatja, hogy sosem fog megbarátkozni ezzel a tantárggyal. Kilép a könyvtárból*

Tárgy: Re: Könyvtár Hétf. 3 Dec. 2007 - 1:01

A könyvtárban nem sok változást lehet észlelni: a szigorú könyvtáros nem engedi ugyanis... "Fő az állományvédelem!" - szokta mondani. Így hát csak pár magyalfüzér látható, meg egy kisebb karácsonyfa, az is az egyik sarokban. Na jó, a jégvirág itt is nő ^^

Tárgy: Re: Könyvtár Vas. 13 Jan. 2008 - 22:10

*Lucy kinyitja a önyvtár ajtaját, mely halkan kinyílik, majd a lány mögött becsukódik. Bentebb jön egy kicsit, és meglátja a könyvátrost.*
- Szervusz kislányom! Miben segíthetek?*kérdezte mosolyogva, mire a leány mosollyal felelelt. Végül kibökte mit akar.*
- Jó estét! Lucy Helbert a nevem! Csak egy jó kis könyvért jöttem. Bármilyen tananyaggal kapcsolatos lehet, csak érdekes legyen. *Mondta Lucy a nő szemébe nézve. Ő ,úgy mint Toldi a szekérrúddal, a kezével egy könyves polc felé mutatott.*
- Ott! Alulról a 11. sor, és balról az 5. könyv.*A lány meglepődve vedte észre, hogy ilyen pontosan tudja hogy hol can a könyv. De nem szerette volna megjegyezni, így hát elindult abba az irányba, merre mutatott a könyvtáros asszony.Mikor odaért kikereste a megadott ,,koordinátákból" a megfelelő könyvet, levette a polcról, és kinyitotta. Szemeivel egy két sorba beleolvasott, és tetszett neki. Oda vitte a pulthoz, és bejelentette, hogy elviszi, de mad hozza vissza.*
- Köszönöm a segítséget! Vászont látásra!*köszönt el Lucy*
- Szervusz! Szívesen máskor is! *köszönt el Lucynak, ki ezután kiment, és bemet a hálókörletbe*